A kémények a következők alapján jellemezhetők:
a) A kémény építési technológiája alapján lehet
— falazott,
— szerelt.
b) A kéménybe köthető tüzelőberendezés száma és annak névleges teljesítménye alapján a kémény lehet
— egyedi (azonos szintű 1—2 helyiség tüzelőkészüléke részére),
— gyűjtő (egymás feletti szintek tüzelőkészülékei részére. (Ezek ma már általában csak tartalékként használatosak).
c) A rendszer kapcsolata a belső légtérrel lehet:
— nyitott (pl. kandalló).
— zárt (pl. gázkonvektor).
d) A tüzelőberendezésben elégethető tüzelőanyag lehet:
— szilárd (szén, fa),
— folyékony (olaj),
— gáznemíí (földgáz, városi gáz, PB-gáz).
— vegyes: szilárd és folyékony (olaj) váltakozva.
e) A kémény működési jellemzője:
— gravitációs,
— mesterséges (pl. ventilátor).
Kéménytest építhető falazva és gyártott beton-vagy fém elemekből összeszerelve. A kémény főbb részei és ezek megnevezése. A kémények hagyományos építésmódja a falazás. A tömör téglából épített 38 cm (vagy a régebbi, nagyméretű téglából 45 cm) vastag falon, pilléren belül ki lehetett alakítani a kéménykürtőt. Többemeletes, szintenként azonos alaprajzú épületek esetén csak úgy köthetők be egymás fölötti tüzelőkészülékek a kéménybe, ha a kürtőket elhúzzák és felfelé szélesedő kéménytestet alakítanak ki. Ez megköti az alaprajzi elrendezést, megnehezíti a falazást és a kürtő tengely törései akadályozzák az égéstermék áramlását, a kürtő tisztíthatóságát.
Falazott kémény napjainkban már csak az 1—4 szintes épületeknél jöhet szóba, mert magasabb épületekhez – a tüzelőszállítás nehézsége miatt – már gáznemű vagy központi, illetve távfűtést alkalmaznak. A jövőben várható a beton vagy fém anyagú elemes kémények elterjedése. Bevezetésüket az indokolja, hogy nem csak kiküszöbölik a falazott kémények hátrányait, hanem lehetővé teszik a fejlett fűtéstechnika eredményeinek hasznosítását is (pl. az égéstermék hőmérsékletének csökkentését, ezen keresztül a tüzelőanyaggal való takarékosságot, a kisebb könryezetszenynyezést.
Nem falazott épületekben inkább alkalmazhatók a szerelt kémények, de gondot okozhat az is, hogy a nagy kéményfalak nem férnek el. Külföldön már néhány fejlett kéményelem, amilyen pl. a könnyűbeton köpenyes, hószigetelt, samott béléscsöves (Schiedel licenc) kémény, amelynek „közép méretű, szerelésre kész elemeit üzemben, iparosított módszerekkel, a szükséges méretválasztékkal állítják elő. Ezekből egyszerűen és gyorsan építhető a kéménytest, illetve kialakítható a kürtő, de a munka szakembert igényel. E kéményhez jó hatásfokú, tüzelőkészülékeket is kifejlesztettek.
A Schiedel kéményeket kis tömeg jellemzi, amely az alapozást is egyszerűsíti. A kéménytest önhordó, a béléscső és a köpeny különböző hőmérséklete miatti eltérő hőtágulása az állékonyságot nem veszélyezteti. A béléscső korrózióálló. Épületen belüli elhelyezése független a függőleges teherhordószerkezetektől (azaz a főfalaktól). A hőszigetelt, kettősfalú fémkémény legfőbb előnye a falazott kéménnyel szemben á tartós gáztömörség és korrózióállóság, valamint a bonthatóság és a szinte anyagveszteség nélküli ismételt összeépítési lehetőség. A kémény elemei könnyűek, így a terhelés felvételére bármely szinten levő födém is alkalmas lehet. Épületen belüli elhelyezése nem olyan kötetlen, mint a könnyűbeton köpenyelemes (Schiedel) kéménnyé, mert megtámasztásáról gondoskodni kell.
