Falazott kémény

Az egyrétegű falazott kémény

Az egyedi szilárd tüzelésű fűtőkészülékhez általában egyrétegű falazott kéményeket alkalmaznak. Az egyrétegű falazott kéményt ma már nem lehet olaj és gáznemű tüzelőanyaggal üzemelő tüzelő berendezésekhez használni. A tüzelőanyag megváltoztatásakor – szilárd tüzelőanyagról gázüzeműre való átálláskor – a kéményt felújítás után béléscsővel kell ellátni.

Magyarországon az MSZ 04-82 kéményszabvány szerint a falazott kémény kürtőmérete lehet:

  • l4xl4cm,
  • 14 x 20 cm,
  • 20 x 20 cm,
  • 20 x 27 cm,
  • 27 x 27 cm,

ill. ennél nagyobb is lehet szükség szerint. A falazott kéményt az épület belső falában célszerű elhelyezni mivel ha a füstjárat a külső falban épül, a füst gyorsan lehűl, a huzat erőssége csökken, és a pára lecsapódik. A külső, vékony falú kéménynél gyakran előfordul, hogy a hideg külső levegő és a meleg belső füstgáz váltakozó hatásainak következtében a kémény függőlegesen megrepedezik. A repedezett kémény hatásfoka csökken, gyorsan tönkremegy, és további üzemeltetésre már nem alkalmas. (lásd kéményhibák)

A kémény füstjárata

Falazással négyszög vagy kör keresztmetszetű füstjárat alakítható ki a kéményben. A négyszög keresztmetszetű kéménykürtő az épület falaival egy időben könnyen és gyorsan falazható, azonban a kéménykürtő-sarkokban és -zugokban maradó hideg levegő keveredhet a csavarvonal mentén távozó égéstermékkel, ezért a korom a sarkokban könnyen lerakódik, eltávolítása pedig nehéz. A kör keresztmetszetű kéménykürtő szintén az épület falazásával egy időben készül hengeres kéményfalazó dugó vagy bentmaradó béléscső alkalmazásával. A kör keresztmetszetű kürtőkben áramló égéstermékek lehűlési és áramlási tulajdonságai kedvezőbbek.

Subscribe to RSS Feed Kövess a Twitteren!