A Schiedel szakemberei (pontosítva Csajka György a Schiedel Kéménygyár műszaki vezetője, a Magyar Kéményszövetség Műszaki Bizottságának vezetője) nagyon praktikusa összeállította és elmagyarázza Az MSZ 845:2010 szabvány egyes bejegyzéseit:
2010. december 1-én megjelent és hatályba lépett az MSZ 845:2010, amely az új magyar kéményszabvány. Jelentős szigorításokat hozott az idejét múlt MSZ 04-82/85 szabványsorozathoz képest, és megjelenésével egyidőben ezt a régi szabványt teljes egészében hatályon kívül helyezte.
1. „A szabvány nem vonatkozik az MSZ CEN/TR 1749 szerinti C1 és C2 módon szerelt gázkészülékek égéstermék-elvezető berendezéseire.”
Ez pedig gyakorlatilag csak az ablak alá telepített konvektort és azt a készüléktípust jelenti, amely ugyanabba az egycsatornás kéménybe engedi az égéstermékét, ahonnan az égési levegőt szívja. Nálunk ez utóbbi nem terjedt el. Tehát jelenti az összes többit, azaz a készülékkel együtt minősített égéstermék elvezetőrendszereket is. Ezeknek is rendelkezniük kell az MSZ EN 1856 szabványsorozat szerinti bevizsgálással és megfelelőség-igazolással.
2. „Újégéstermék-elvezető berendezés csak rendszer jellegű lehet.”
Különböző gyártók különböző termékeiből tilos új kéményt létesíteni, még akkor sem, ha az egyes alkatrészek külön-külön rendelkeznek bevizsgálással. Tehát új épületbe falazott kémény fém béléscsővel nem építhető.
3. „Égéstermék-elvezető berendezés felújítására, utólagos bélelésére csak az erre a célra megfelelőség-igazolással rendelkező, rendszer jellegű égéstermék-elvezető béléscső-rendszer használható. Túlnyomásos kialakítás esetén csak a rendszer részét képező tömítés építhető be. Tömítőanyag használata nemmegengedett.”
Utólagos bélelés esetén a fém béléscső rendszernek is minősítettnek (ÉMI minősítés, vagy CE jelzés) kell lennie. Csak a vele együtt minősített tömítőanyaghasználható,a rendszerhez nem tartozó tubusos tömítések nem alkalmazhatók.
4. „A koromégés mellett, nedves üzemre is alkalmas (az ezekre való minősítés együttes, vagykülön-külön való megléte esetén) égéstermék-elvezető berendezést kell építeni afaapríték-, pellet-, biobrikett- vagy a faelgázosító tüzelőberendezéshez.”
A korszerű, szilárd tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezésekre az időnként nagy huzatigény mellett a koromégés és a nedves üzem együttes fellépése miatt nagy figyelmet kell fordítani.
5. „Nem rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezés és az összekötő elem anyagát úgy kell megválasztani, hogy az összeépítést követően kontakt korrózió ne lépjenfel.”
Fém rendszerek esetén a bekötő füstcső és a kémény azonos anyagú legyen.
6. „Tégla csakabban az esetben alkalmazható égéstermék-elvezető berendezés építésére, ha megfelelőség-igazolással erre a célra alkalmas.”
Továbbra sincs a piacon olyan tégla, amely rendelkezne olyan bevizsgálással, amely igazolja azt, hogy belőle kémény építhető.
7. „Az MSZ EN 1856 szabványsorozat szerinti 20 és 30 anyagminőségű korrózióálló acél csak gáztüzelő-berendezéshez, száraz üzemmódban használható.”
Az alacsonyabb minőségű rozsdamentes acélok csak gáztüzeléshez használhatók.
8. „Merev falú, korrózióálló acél esetén a legkisebbfalvastagság • gáz tüzelőanyagnál 0,5 • gáz és olaj tüzelőanyagnál 0,6 mm • gáz, olaj és szilárd tüzelőanyagnál 1,0 mm legyen.”
Ez az előírása a szabványnak csak 2012. január 1-től érvényes.
9. „A flexibilis korrózióálló acél egyhéjú béléscső legkisebb falvastagsága 0,3 mm, kéthéjú kialakítás esetén legalább 2×0,12 mm.”
10. „Flexibilis béléscső – más műszaki megoldás hiányában – csak gáztüzelő-berendezés égéstermék-elvezető berendezésének felújítására használható.”
Ez az előírás anyagtól független, tehát bármilyen flexibilis cső csak gáz tüzelőberendezéshez és csak felújításra használható
11. „Alumínium cső csak az MSZ EN 1856 szabványsorozat szerinti anyagminőségű lehet. Merev-falú kialakítás esetén legalább1,0 mm, flexibilis kialakítás esetén legalább 0,5 mm falvastagságú legyen.”
12. „Alumínium cső csak gáztüzelésre és csak száraz üzemmódban használható. A száraz üzemmódot az MSZ EN 13384-1, -2 szerinti számítással igazolni kell.”
Az alumíniumra vonatkozó legerősebb szigorítás. Csak száraz üzemben működhet, tehát alig-alig van olyan gázkészülék már, amelynek magas füstgázhőmérséklete biztosítaná a száraz üzemet.
13. „A háromhéjú, fém égéstermék-elvezető berendezésben alkalmazott hőszigetelés: • legalább 100 kg/m3 testsűrűségű, • legfeljebb 0,05 W/m*K hővezetési tényezőjű, • A1 tűzvédelmi osztályú, • ásványgyapot alkalmazása esetén csőhéj rendszerű legyen.”
14. „A külső héj és a levegővezeték csak merev-falú csőből, az előírt szerelési technológiával kialakított kapcsolatokkal készíthető. Flexibilis és spirál-korcolt cső alkalmazása tilos.”
Ez utóbbi két pont jelentős minőségi javulást hoz a „házilagosan” gyártott háromhéjú hőszigetelt szerelt kémények frontján. A hőszigetelés minőségére vonatkozó előírások (testsűrűség, hővezetési tényező, tűzvédelmi osztály és azásványgyapot esetén csak a csőhéj rendszer) gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy szerelt kéményt nem minősített és tanúsított technológiával is elő lehessen állítani. A spirál-korcolt csőkiiktatása a kéménytechnikából, valamint a külső csőhéjra előírt szerelt jellegű(bontható) kapcsolatok komoly előrelépést jelentenek.
15. „Gázüzemű tüzelő-, fűtőberendezéshez, ha azoknak a füstgáz hőmérséklete nem haladja meg a 200 °C-ot, nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályú) anyagú kéménybe legalább B tűzvédelmi osztályba tartozó béléscsövet szabad elhelyezni.”
Amennyiben Önök is forgalmaznak műanyag béléscsöves kéményeket – ellenőrizzék a megfelelőség-tanúsítványon, hogy az adott rendszer a fenti előírást kielégíti-e.
Az MSZ 845:2010 visszavonásának napja 2012-05-0, ezt követően a MSZ 845:2012 hatályos!
