Téglafalakon a kötés után gyakran nagy kiterjedésű , fehéresszürke lerakódások figyelhetők meg, Ezek kivirágzások, amelyeket a habarcsban vagy a téglákban keletkező és a falazat felületén lecsapódó, vízben oldható anyagok okoznak. A falban lévő víz a vízben oldható anyagokat a tégla felszínére szállítja, ott a víz elpárolog és az anyagok lerakódnak. A kivirágzást okozhatja a habarcs, a készítéshez felhasznált víz vagy a tégla.
Gyakori okozója a habarcsban lévő mész, különösen a vízben és levegőn szilárduló mész hajlamos a kivirágzásra. Vakolatlan falazatokhoz ajánlatos ezért a hidraulikus mész használata. A kivirágzások vízzel, különösen pedig sósawal való lekefélése nem célszerű és általában nem is szükséges, mert a kivirágzást az eső bizonyos idő múlva lemossa és az nem tér vissza. Maradandó kivirágzás esetén meg kell vizsgálni, nem építési hibáról van-e szó, például a talajból felszivárgó nedvességről.
